Üzleti szempontból a Szolgáltatás Orientált Architektúra névre hallgató megközelítés alapvetően alkalmazások, folyamatok tervezését és megosztott üzleti szolgáltatásokból - jól meghatározott üzleti funkciót megvalósító, egymással üzenetek segítségével kommunikáló, különálló szoftvermodulokból -  való felépítését jelenti.

A Szolgáltatás Orientált Architektúra esetében a fókusz a folyamatok meghatározására, irányítására és átláthatóságának biztosítására tevődik át. Korábban, az ügyfél-kiszolgáló világban az informatikai projektek hangsúlya az alapként szolgáló technológián volt. Ezek a projektek többnyire elszigetelten működtek, határaikat nem az üzleti realitások, hanem a meglévő szervezeti felépítés és a technológiai korlátok rajzolták meg. A Szolgáltatás Orientált Architektúra projektek bevezetésének elsődleges célja ezeknek a természetellenes határoknak a megszüntetése, így lényegesen mozgékonyabb, rugalmasabb és jobban szabványosított környezet jön létre az üzleti funkciók tervezésére, fejlesztésére és megvalósítására. Biztosítható, hogy az új informatikai rendszerek - csakúgy, mint a szolgáltatásorientált működésre alkalmassá tett régebbi rendszerek - jobban megfeleljenek az üzleti igényeknek, és kevesebb kiadással lehessen módosítani vagy kiterjeszteni őket, ha az üzleti tevékenység, vagy a folyamatok változása ezt megkívánja.

Összefoglalva az előbbieket: a Szolgáltatás Orientált Architektúra - megközelítés alkalmazása a rendszerek tervezése, szállítása és integrációja során új pozícióba helyezi az informatikát, amelynek fő feladata a szervezet üzleti tevékenysége által meghatározott és irányított üzleti folyamatok megvalósítása - nempedig az informatika technológiai korlátai.

A szolgáltatásorientált architektúrákban voltaképpen az üzleti tevékenység alapvető mozgatórugói - új vásárlói igények megjelenése, a marketingmunka dinamizálása és hasonlók - tükröződnek, így a SOA-k bevezetése korántsem tekinthető pusztán technológiai váltásnak az informatikai infrastruktúrán belül. Ugyanakkor a SOA segít megoldani az informatikai rendszer néhány olyan kritikus problémáját, amely negatív hatással van az üzleti folyamatokra. Ezek között megemlítendő az alkalmatlanság az új szoftverek, folyamatok és információk iránti üzleti igények kielégítésére; a rendszerek karbantartásához szükséges szakértelem hiánya; az erőforrások nem megfelelő kihasználása; valamint a nem kielégítő adatszolgáltatás.

Sokat ígérő előnyök

Elsőként az üzleti változásokra való gyors reagáló képességet kell megemlítenünk a SOA előnyei között. A szolgáltatásorientált architektúrák önállóan működő - fekete doboznak tekinthető - megosztott szolgáltatásokból épülnek fel, amelyek együttműködését pontosan meghatározott előírások szabályozzák. Így az egyes szolgáltatások módosítása és továbbfejlesztése egymástól függetlenül végezhető el, ha az együttműködési szabályzat nem változik. Ennek következtében a SOA-t bevezető szervezetek az informatikai rendszertől nagymértékben függetlenül lesznek képesek megvalósítani új vagy módosított üzleti folyamatokat, és ez egyúttal azt is jelenti, hogy az üzleti vezetők aktívabb szerepet játszhatnak az informatikai rendszerek, illetve az ezek által támogatott üzleti folyamatok tervezésében.

Az eredmény: az informatikai rendszerek pontosabban képezik le az üzleti folyamatokat és a szervezet tevékenységét, továbbá hatékonyan képesek alkalmazkodni a folyamatok változásaihoz. Szakértők által hangoztatott másik fontos előnye a SOA-nak az erőforrások hatékonyabb kihasználása. A SOA esetében az alkalmazásfejlesztés hangsúlya a megvalósítás-specifikus funkciók és kódok készítéséről az önálló, egymással szabványos szoftverinfrastruktúrán keresztül kommunikáló szoftvermodulok kidolgozására tevődik át. Ez a megközelítés pozitívan befolyásolja az informatikai műveletek hatékonyságát, mivel a megosztott üzleti szolgáltatásokat több üzleti folyamatban és rendszerben újra meg újra fel lehet használni. Az a lehetőség, hogy az új üzleti folyamatokat önállóan működő szoftvermodulokból lehet összeállítani, számottevően meggyorsítja a fejlesztést, zökkenőmentessé teszi a működést, és csökkenti a költségeket.

Ugyancsak a SOA mellett szól, hogy alkalmazásával következetes, folyamatosan fejleszthető és rugalmas üzletpolitika valósítható meg. Kutatások szerint sok nagy szervezetnél tapasztalható fogyatékosság, hogy az üzleti alkalmazások rapszodikus és következetlen megvalósítása nem összeillő üzleti folyamatok, és döntések, megszületéséhez vezet. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy minden egyes új alkalmazáshoz és folyamathoz új üzleti szabályokat és politikát rendelnek. A SOA azáltal szünteti meg az ellentmondásokat, hogy jól definiált és menedzselt üzleti szolgáltatásokat hoz létre, és ezeket több platformon meg lehet osztani, függetlenül attól, milyen technológiára épülnek a platformok. Segíti a szolgáltatásorientált architektúra a jelen idejű információszolgáltatás megvalósítását is, melynek révén lényegesen hatékonyabbá és megalapozottabbá válik a döntéshozatal.

Mindezek számottevően javítják a menedzsment és az informatikai részleg kapcsolatát, ami végső soron a teljes szervezet hatékonyságának javulását eredményezi. Ráadásul mivel a SOA-t fokozatosan szokták bevezetni, ez biztosítja a folyamatos, zökkenőmentes üzletmenetet, és lehetővé teszi az üzletpolitikai változások progresszív megvalósítását.

Ugyancsak egyetértenek a szakértők abban, hogy a SOA bevezetése megtakarításokat eredményez az informatikai költségvetésben. A moduláris felépítésű rendszereket ugyanis egyszerűbb módosítani, frissíteni és továbbfejleszteni, ez pedig csökkenti az üzemeltetési kiadásokat. Elmarad a költséges szoftvertesztelés is a SOA használatakor, mivel az ügyfeleknek csak a szolgáltatási szerződéssel kell törődniük, a szolgáltatást megvalósító szoftver beüzemelésének gondjai már nem érintik őket. Az egyes szolgáltatásokat pedig, egymástól függetlenül lehet kódok készítéséről az önálló, egymással szabványos szoftverinfrastruktúrán keresztül kommunikáló szoftvermodulok kidolgozására tevődik át. Ez a megközelítés pozitívan befolyásolja az informatikai műveletek hatékonyságát, mivel a megosztott üzleti szolgáltatásokat több üzleti folyamatban és rendszerben újra meg újra fel lehet használni. Az a lehetőség, hogy az új üzleti folyamatokat önállóan működő szoftvermodulokból lehet összeállítani, számottevően meggyorsítja a fejlesztést, zökkenőmentessé teszi a működést, és csökkenti a költségeket. Ugyancsak a SOA mellett szól, hogy alkalmazásával következetes, folyamatosan fejleszthető és rugalmas üzletpolitika valósítható meg. Kutatások szerint sok nagy szervezetnél tapasztalható fogyatékosság, hogy az üzleti alkalmazások rapszodikus és következetlen megvalósítása nem összeillő üzleti folyamatok és döntések megszületéséhez vezet. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy minden egyes új alkalmazáshoz és folyamathoz új üzleti szabályokat és politikát rendelnek. A SOA azáltal szünteti meg az ellentmondásokat, hogy jól definiált és menedzselt üzleti szolgáltatásokat hoz létre, és ezeket több platformon meg lehet osztani, függetlenül attól, milyen technológiára épülnek a platformok. Segíti a szolgáltatásorientált architektúra a jelen idejű információszolgáltatás megvalósítását is, melynek révén lényegesen hatékonyabbá és megalapozottabbá válik a döntéshozatal.